Feltápászkodtam az ágyról, és én is mellé ültem.
-Jól.-vontam vállat.
-Lenne számodra egy meglepetésem.-vigyorodott el.Kiment az ajtón, ölében egy golden retriever kölyökkel tért vissza.
-Ezt te sem gondolod komolyan...-ráztam meg a fejem hitetlenül.
-Pedig de.Miért, talán nem szereted a kutyákat?-szomorodott el.
-Jaj, nem arról van szó!Én imádom az állatokat...de ezt tényleg jól meggondoltad?Hiszen rab vagyok, és már így is...
-Attól még te is ugyan olyan ember vagy, és nem szeretném, ha kellemetlenül éreznéd magad, míg itt vagy...már amennyire fel tudsz szabadulni olyan emberek között, akik gyakorlatilag elcseszték az életedet.-tette hozzá.
Elmosolyodtam, majd ezt kérdeztem:-Joon mit szólt hozzá?-mutattam a kutyára, aki már türelmetlenül fészkelődött Thunder ölében.
-Először vonakodott, de mivel ő is szereti a kutyákat, ezért beleegyezett.Jut eszembe...nem akarod átvenni?-nyújtotta felém az arany színű kölyköt, aki konkrétan szétharapdálta SangHyun hüvelykujját.
A kutyust magamhoz húztam, majd megvakargattam a buksiját.Nagyot ásított, ezért le akartam tenni az ágyra, de kuncogni kezdett, így ölben maradt.
-Máris megszeretett.-nevetett Thunder.
-Mi a neve?-kérdeztem hirtelen.
-Még nincs neki.Úgy gondoltam, ha már a tiéd, nevezd el te!
-Komolyan az enyém?-ültem le az ágyra.
-Hát persze.-huppant le mellém a fiú.
Magamhoz húztam, megöleltem, majd nyomtam az arcára egy baráti köszönöm-puszit.Kissé elpirult.
-Kamsahamnida!-hajoltam meg.
-Cheonma.-mosolygott.
-Kisfiú, vagy kislány?-néztem az alvó jószágra.
-Kisfiú.
-Legyen mondjuk a neve...Hachi.-mondtam.
-Öhm...nem akarom elrontani a kedved, de...izé.Hogy is mondjam.
A fiúra néztem, majd nyeltem egyet.
-A BigBanggel kapcsolatos?-hunytam le a szemem.Újra hiányoztak.Újra érezni akartam TaeYang érintését, azt, hogy itt van...
-Igen.Lemondták a turnét.
-M...miért?
-Ez az első dolog, hogy visszakapjanak téged...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése