~4.rész

Egy sötét helyen ébredtem.Segítségért akartam kiáltani, de nem jött ki hang a torkomon.A szám le volt ragasztva.A kezeim és lábaim egy vashoz voltak erősítve.Megpróbáltam valahogy kiszabadítani magam.Egy sötét ruhás férfi jött be az ajtón, így abbahagytam a kapálózást.Megállt előttem, majd leguggolt.Érdeklődve vizsgálta az arcom, majd amikor egy pillantást vetettem rá, mint a országút, úgy futott át agyamon a felismerés.Látva döbbent arckifejezésemet, elmosolyodott.
-Szóval...akkor ugye nem kell bemutatkoznom?-röhögött, majd felállt.-Most leveszem a szádról a tapaszt, de ha kiabálni fogsz, akkor esküszöm, hogy összeveretlek!...Világos amit mondtam?-húzta le óvatosan a ragasztócsíkot a számról.
-Mi a neved?-kérdezte.
Nem válaszoltam, de féltem, hogy bántani fog, ezért kinyögtem valamit.
-Son HeeRin.-mondtam alig hallhatóan.
-Ne hazudj!Tudom, hogy nem ez az neved!-kiabálta.
-Akkor meg miért kérdezed te barom?!-csúszott ki a számon.
Visszatapasztotta a számat, majd ezt mondta:-Felőlem így is lehet csinálni.
A zsebemből kikotorta a telefont, keresett valamit rajta.
Félve tekintettem fel rá.Kiment, majd olyan három-négy emberrel együtt tért vissza.
-Tanítsátok móresre!-kiáltotta.
Elkezdtek verni, Joon pedig az egészet levideózta.Hogy rosszabb/jobb legyen az egész még a ragasztót is levették a számról, így hallhatóak voltak az eddig elfojtott sikolyaim.Zokogtam, és...fájt.Fájt, amit csináltak.
Joon élvezte az egészet, sőt, még biztatta is őket.Nagyot röhögött rajtam.Az egészet a telefonommal vette, majd a végén maga felé fordította a készüléket, és ezt mondta:-Kedves TaeYang!Ha nem akarod, hogy a kis barátnőd a folyóban végezze, akkor jobb lesz, ha azt teszed, amit mondok!-azzal befejezte.
Elküldte a videót, aztán összetörte a telefonomat.
-Remélem ebből tanultál.-markolt bele a hajamba, aztán elengedett.-Ne kötözzétek le, nem hiszem, hogy lenne ezután ereje szökni...-mondta, majd kiléptek az ajtón.
TaeYang pov
-Nem érdekel!Most rögtön ki kell mentenünk Shinbit!...Azok a disznók bármire képesek, ha a BigBangről van szó.-mondtam elhaló hangon.
-De miért pont őt?-kérdezte ChanChan kisírt szemekkel.-Mi ez az egész fiúk?-tört ki belőle a zokogás.
-Ssst!Ne sírj!Ha megnyugszol, mindent elmondunk neked.-vigasztalta T.O.P.
Felsziszegtem, mert  nagyon fájt az oldalam.
-Fáj?-kérdezte DaeSung.
-Nem bazdmeg, csak az erdő kellős közepén vertek félholtra ráadásul azt sem tudom, hol a barátnőm!-fakadtam ki.
-ChanChan menj, feküdj le, mert nagyon fáradt lehetsz!-mondtam neki.
-Nem!Amíg nem mondjátok el, hogy mi folyik itt, addig sehová sem megyek...-ellenkezett.
Hirtelen pittyegni kezdett a telefonom.Megnéztem mi az, és egyre jobban sápadtam.Ezt a többiek is észrevették.
-Mi az?Mi a baj?-suttogta ChanChan.
-Bebe, hallod mondj már valamit!-kérte T.O.P.
-A kurva életbe!-kezdtem el sírni.
A telefont az ajtónak hajítottam.Seungri és GD éppen akkor érkeztek meg.
-Mi a hézag hap...sikáim?-jött be boldogan Seungri, ám belé fagyott a szó, amikor meglátott minket.
-Itt meg mi történt?-kérdezte meglepetten JiYong.
Dühösen kirontottam az ajtón, ám a többiek visszahúztak.Röviden elmagyaráztam nekik mindent, de a videóról nem szóltam.
-Taeyang...mi van a telefonodon?-kérdezte elhaló hangon ChanChan.
Ő is kiborult.Elkezdett hisztizni, ezért megkértem Tempót, hogy vigye el aludni.Mikor visszatért, megnéztük közösen is a felvételt...