-Mi van...ha már nem szeret többé?-kérdeztem félve.
Ám a választ nem kaptam meg, mert vége lett a pihenőnek.Amikor pedig felértünk, ChanChan újra elaludt.Aztán én is álomba merültem...
Arra keltem fel, hogy megérkezünk.Az első helyszín Lengyelország volt, azon belül is Varsó.Egy gyönyörű szállodában foglaltunk helyet.ChanChannal egy szobába kerültünk, aminke külön előszobája, nappalija, fürdőszobája és hálószobája volt.Plazma TV, vízágy, hifitorony és karaoke gép.Kár, hogy ezt mi nem élvezhetjük...
Pár perc múlva Bebe jelent meg az ajtóban.
-Indulunk az első koncerthelyszínre.-mondta unottan, majd indulni készült.
-TaeYang, várj!-kiáltottam utána.
-Mi van?-fordult meg idegesen.
-Én csak...semmi.-válaszoltam halkan.
A busszal a koncert helyszínére mentünk, addigra már Boss is megérkezett, akit TaeYang bátyja hozott.Ő aztán ment is vissza Koreába, csak az öccse kérésére jött el.A fiúkat kisminkelték, felöltöztették,majd amikor amikor mindent rendben találtak elkezdődött a koncert.Pár perc múlva a BigBang menedzsere odajött hozzám ChanChan-hoz.
-Bebe megkért, hogy mondjam meg nektek, hazavihetitek a szállodába Bosst.És rendezzétek is el!-mondta, majd sarkon fordult és elment.
-Milyen kedves...megengedi nekünk.-duzzogtam.
Taxival mentünk vissza, de a nagy sietségben ottfelejtettük a kutyát.
-Álljon meg!-kiáltottam hirtelen a sofőrnek.
Nagy fékezéssel megálltunk, ChanChan pedig beverte az orrát az ülésbe.
-Azt...azt hiszem, hogy nekem vérzik az orrom.-mondta.
-Jesszus, még ez is!-kiáltottam dühösen.
A kórházba vettük az irányt, ahol először is parittyakötést csináltak a barátnőm orrára, aztán útnak indítottak minket.Gyorsan visszamentünk a koncertre, és felvettük Bosst.A szállodáig meg sem álltunk.Kifizettük a fuvart, majd bementünk a hotelba.Elkértük TaeYang szobájának a kulcsát és mivel nálunk volt Boss, ide is adták.Megkerestük a fiú szobáját, megfürdettük, megetettük a kutyát, majd ő el is aludt.
Fáradtak voltunk, és mivel már késő este volt, a koncertnek is vége lett.Nem láttuk értelmét a visszamenetelnek.A szobánkba akartunk menni, de nem volt nálunk a kulcs.
-Gyere, kérjük el a recepcióstól!-mondtam ChanChannak.
Már a folyosón jártunk, amikor elment az áram.A sötétben odabotorkáltunk a lépcsőhöz.
-Várj, megyek én!-suttogta ChanChan.
-Oké, de vigyázz magadra...le ne ess a lépcsőn!-kiáltottam utána.
-Mit ordibálsz?!Még itt vagyok melletted.-szólt rám mérgesen.
-Bocsi.-mondtam halkan.
A barátnőm elindult le a lépcsőn.
-Lent vagyok!-kiáltotta, aztán sikított egyet.
-ChanChan!ChanChan ne szórakozz velem!Ez egyáltalán nem vicces!-remegett meg a hangom.
Elindultam a lány után.
Hirtelen felkapcsolódott a villany.
-Boldog születésnapot!-mondták kórusban.
Mindenki ott volt.A sminkesek, a stylistok, a menedzser és ami a legfontosabb:a BigBang-es fiúk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése